A Roska Tamás előadásról

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) 2017-ben elhatározta, hogy a felsőoktatás különböző képzési szintjein történő tehetséggondozó, tudományos kutatói tevékenység
folyamatosságának támogatása és perspektíváinak felmutatása, a tehetség elismerése és a fiatal kutatói teljesítmények megismertetése, valamint Roska Tamás tudományterületeket összekapcsoló, nemzetközileg elismert kutatói életműve előtti tiszteletadás céljából életre hívja a Roska Tamás tudományos előadások intézményét.
(Idézet a pályázati felhívásból)

Az előadásokra beérkezett pályázatokat a szakmai bizottságok által felállított zsűri bírálta el, az összes szekció nyertes előadóinak listája elérhető az OTDT oldalán.

 

Roska Tamás életútja

„Énekeljetek az elmétekkel”

A „Roska Tamás Tudományos Előadás” bevezetéseként próbáljuk meg felidézni, ki volt ő, mire tanít életpéldája.

Nem véletlen, hogy ezt a rangos díjat Roska Tamásról nevezték el.

Roska Tamás Széchenyi- és Bolyai-díjas akadémikus, professzor, a celluláris hullámszámítógép architektúrájának megalkotója, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának alapító dékánja, a hazai bionikai képzés megteremtője. Tudományos tevékenységét számtalan hazai és nemzetközi díjjal ismerték el.

A száraz adatok ugyanakkor nem adják vissza az embert, a tudóst, aki fiatalok generációit indította el a világszínvonalú kutatómunka felé.

Tudós és kutató volt a szó teljes értelmében, s erre a „szellemi kalandra” hívta tanítványait, munkatársait. „Valami egészen új kell!” – vallotta mindig. Fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy a teljes emberhez forduljon – a minőségi, a „legkiválóbb amerikaival, indiaival és kínaival is versenyző”, kitartó munka mellett az igazi erkölcsi hozzáállást is próbálta élővé tenni. Meggyőződése volt, hogy az ember megértéséhez az „igaz” három különböző dimenzióját együtt szemlélve kerülhetünk közelebb. “Hajlamosak vagyunk a mai korban azt hinni, hogy csak az az igaz, amit a természettudományok megmutatnak. Úgy gondolom, hogy nem. Ha meghallgatjuk Mozart Requiemjét, akkor tudjuk, hogy ez igaz. Vagy, ha elolvasunk egy Arany- verset, vagy ránézünk egy Munkácsy-képre, akkor tudjuk, hogy ez igaz. Vagy, ha látunk valakit, aki a családját nemes értékekre neveli, akkor tudjuk, hogy igaz.

Hite, lelkesedése, a segítőtársakra is, akiket hívott, villámgyorsan átragadt. Megérintette őket alázatos, önzetlen munkája, elkötelezettsége, s a teljes bizalom, amivel feléjük fordult. Mély emberséggel megélt szolgálatával az egyetemes tudományt és mindenkit, aki találkozott vele, személyesen is gazdagított élete során.

Mindig meglátta a lehetőséget a fiatal tehetségekben és teret adott nekik, hogy kibontakoztat-hassák a bennük rejlő képességeket.

Fontosnak tartotta, hogy „olyan kutató legyen, akinek kaland egy új minőség létrehozása”. „Közben bent van az ember a világ élvonalának a történéseiben.”

Sosem a saját, önös érdekei mozgatták – a tudomány, és egy erkölcsi alapokon nyugvó, az embert szolgáló új társadalom építésén dolgozott.

Saját szakmai területén messze túlmutató tevékenysége legyen inspiráció és példakép az Önök számára, akik a jövő tudósai! Ebben a szellemben hallgassuk üzenetét:

„Ti vagytok családotoknak és a nagy közösségnek, ennek a nemzetnek a reménységei. Itt ülnek köztetek a jövõ sikeres kutatói, feltalálói, tanárai, felelős vezetői. A család, a tudás, az igazi művészet és a nemes erkölcsi értékek megbecsülése és támogatása a ti boldogulásotok és az ország felemelkedésének sarkköve. Sokan küzdünk ezért az értékrendért, és bár nem tudjuk mindig elég hitelesen felmutatni, de az értékek tisztelete kötelez bennünket. … A fenti értékekre épül a XXI. század új gazdasága, a koncepció vezérelte gazdaság. A sikeres szakemberek felkészülésében, a szakmai ismeretek mellett a klasszikus értékek mentén található humán műveltségnek, az irodalomnak, a zenének, a képzőművészetnek ugyancsak fontos szerepe van. Csodálatos élmény e két világ összekapcsolása. Mindezt egy szép Szent Pál-i hasonlattal kifejezve: énekeljetek az elmétekkel! … Kívánom, hogy sikerüljön nektek. A marsallbot a zsebetekben van.”

 

A XXXIV. OTDK Biológia Szekciójába kiválasztott Roska Tamás előadó Farkas Alexandra (ELTE Környezettudományi Doktori Iskola), az előadás címe:

Dunavirág mentőakció – Kérészeket érintő összetett ökológiai fénycsapdák hatásának csökkentése hidakra szerelhető védő fénysorompóval
 
Az előadás összefoglalója:

Az elmúlt években a széles körben ismert tiszavirágzás mellett a dunavirág (Ephoron virgo) kérészek július-augusztusi tömegrajzása is reflektorfénybe került, hiszen e faj egyedei ilyenkor akár milliós tömegben is megjelenhetnek a Duna és mellékfolyói mentén. A faj népszerűsége 2012 óta nő, amikor is több évtizednyi szünet után figyelték meg tömegrajzásait Göd, Vác és Tahitótfalu térségében, később pedig a Duna más szakaszain is. Mivel azonban rajzásuk sötétedés után kezdődik, nászrepülésüket és a petézés folyamatát nagymértékben zavarják a közvilágítás fényei. Ennek eredménye, hogy milliónyi egyed az élőhelyet jelentő víztől eltérítve, a száraz aszfaltutakon és hidakon leli halálát, mint ahogy 2018 nyarán ez Budapest belvárosában is megtörtént. Mivel a faj egyedeinek eszmei értéke 10 000 forintra tehető, a természetvédelmi kár óriási. Az ELTE Környezetoptika Laboratórium és az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének kutatóiként a fenti összetett ökológiai csapdahatás 2012-ben történt leírása után célul tűztük ki egy olyan módszer kidolgozását, mellyel a kérészek védelme a közlekedésbiztonság szempontjait is figyelembe véve oldható meg. Ehhez olyan terepkísérleteket végeztünk a tahitótfalui Tildy Zoltán hídnál, az Ipolyon átívelő letkési hídnál, valamint a Rábát átszelő rábahídvégi hídnál, mely során egyre pontosabb ismereteket szereztünk a dunavirág látásáról és viselkedéséről. Eredményeink alapján kifejlesztettünk egy az érintett hidak oldalára rögzíthető védő fénysorompót, melynek reflektorai közvetlenül a folyó felett, a víz közelében tartják a rajzó kérészeket. Egy ilyen eszköz beüzemelésével tehát a kérészek nem repülnek fel az aszfaltút feletti lámpákhoz, így végül petéikkel együtt nem az aszfaltra, hanem a folyók vizébe hullnak, miáltal utódaik megmenekülhetnek. A megoldást tehát egy ilyen védő fényhíd kialakítása jelenti, melynek első fixen telepíthető prototípusát 2019-ben építjük ki a Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj támogatásával.